LÉZERVÁGÁS

A lézervágás egy olyan termikus, gőzölögtető vágóeljárás, amelynél a vágáshoz szükséges hőenergiát egy fókuszált lézersugár biztosítja. 

  • TECHNOLÓGIÁINK
  • Lézervágás kis és nagy szériában
  • Lézervágott kapuk
  • Lézervágott BBQ termékek
  • Lézervágott ajtók, elválasztó elemek
  • Lézervágott házszámok
  • Lézervágott dekorációs elemek
  • Lézervágás egyedi méretben
  • AMIVEL DOLGOZUNK
  • Szénacél
  • Rozsdamentes acél
  • Aluminium
  • Vörös és sárgaréz
  • Titán
PáDuó Kft Lézervágás

A lézer egy olyan fényforrás, amely indukált emissziót használ egybefüggő fénysugár létrehozására. Legegyszerűbben kifejezve, a lézer egy összetartott (koncentrált) fénysugár.

A lézervágás egy olyan termikus, gőzölögtető vágóeljárás, amelynél a vágáshoz szükséges hőenergiát egy fókuszált lézersugár biztosítja.

A lézervágás alapját egy vezetett, formált és fókuszált lézersugár képezi. A lézersugár fókuszálásával nagyon nagy teljesítménysűrűség érhető el. Amikor a sugár eléri a munkadarabot, az anyag olyan erősen felmelegszik, hogy elolvad vagy elpárolog. A teljes lézerteljesítmény ilyenkor egyetlen pontra fókuszál, melynek átmérője gyakran kevesebb, mint 0,5 milliméter. Ha itt nagyobb hőmérsékletre kapcsolunk, mint az anyag hővezető képessége, a lézersugár teljesen áthatol az anyagon, és megkezdődik a vágási folyamat. Az oxidáló lézervágás nagy oxidpotenciálú fémek (Fe, Ti stb.) darabolására alkalmas, ugyanis a vágórésbe fúvott oxigén elégeti a fémet, majd a keletkező salakot kifújva nagy sebességű vágást tesz lehetővé. A lánggal nem vágható anyagok ömlesztő és gőzölögtető vágásakor a vágórés anyagát a vágandó anyaggal reakcióba nem lépő gázsugár (pl. nitrogén) fújja ki. Míg más eljárások során a lemezek masszív, óriási erővel rendelkező szerszámokkal kerülnek megmunkálásra, addig a lézersugár érintésmentesen végzi a munkáját. Így nem kopik el a szerszám, és a munkadarabon sem keletkezik deformáció vagy sérülés. 

PáDuó Kft élhajlítás

ÉLHAJLÍTÁS

Az élhajlítás a fémek alakításának az a módszere, amikor a darab alakját úgy változtatjuk meg, hogy arra megfelelő nagyságú erőt fejtünk ki, miközben az anyagfolytonosság nem szakad meg (nincs szakadás, törés) és a test tömege változatlan marad. Az alakítás befejezése után a darab alakja megmarad (maradó alakváltozás), szemben a rugalmas alakváltozással.

Az esetlegesen leváló anyagmennyiség nem forgács alakban távozik, ezért régebben használták az eljárásra a forgács nélküli megmunkálás elnevezést is.

Olyan hajlító alakítás, ami a vékony termékek hajlítására alkalmas, a görgőkkel végzett idomhajlítás tartozik ide.